A fedett lelátón kívül, ezúttal a B oldalon is többen helyet foglaltak, jelezvén ezzel azt, hogy igenis kíváncsiak Magyarország legfiatalabb átlagéletkorú, s pillanatnyilag legsikeresebb csapatára. De ez nem is meglepő, hiszen a mieink, mindamellett, hogy tizennyolc fordulót követően a pénteki játéknapot megelőzően öt ponttal vezették az NBI-es tabellát, rendszerint tetszetős, igazi közönségszórakoztató futballt produkálnak, nagypályán és kispályán egyaránt.
Egy évek óta a Hungária körútra lelkesen kijáró középkorú drukker meg is jegyezte a találkozót megelőzően: "Akárcsak az elmúlt években, most is itt vagyok, s leszek is, hiszen ezt a csapatot most igazán lehet szeretni!"
S törzsszurkolónknak valóban igaza van. Legyen szó bármelyik együttesről, amellyel szemben a mienknek fel kell venniük a harcot, annyi bizonyos, hogy lelkesedésben, s akaratban nincs hiány a pályán.
Garami József szakmai igazgató az összecsapást megelőzően el is mondta a játékosoknak, hogy ezúttal is azt várja tőlük, amit ősszel, s legutóbb Sopronban is láthatott a pályán, azaz alázatos és eredményes futballt.
A mérkőzést a Végh-Balogh, Lambulics, Rodenbücher, Pollák-Bori, Zsidai, Pintér, Czvitkovics-Kanta J., Hrepka összeállításban kezdték a mieink, s remek hangulatban szinte az első perctől nagy erőket fektettek a vezető gól megszerzése érdekében.
A Pécs azonban remekül megszervezte védekezését, így az első félidőben csak két-három igazán nagy helyzetig jutottak a mieink. Legtöbbször Kanta József került gólhelyzetbe, ám fiatal támadónknak az első félidőben sehogysem akart összejönni a gólszerzés. (Kivéve lesszituációt követően, ám azt a találatot érvénytelenítette a játékvezető.)
Akadtak lehetőségei a vendég csapatnak is, ám akárhogy is próbálkoztak a piros-feketék, Végh Zoli eszén nem sikerült túljárniuk.
Szünetben a támadójáték segítése céljából Pintér helyett Németh érkezett, s ez a második félidőben meg is látszott, hiszen rengeteg helyzetet kialakítottak a mieink. Németh gólt is szerzett, igaz lesből, Balogh kapufát fejelt, ám sok néző ide, jó játék oda, nem tudtunk túljárni a pécsiek eszén. Főleg kapusuk volt elemében, aki minden lövésünket hárította. Igaz, másik oldalon sem lehet panasz a kapusra, hiszen az utolsó percekben Végh Zoli hihetetlen bravúrral hárította Pest gólba tartó lövését, amelyet már szinte mindenki a kapuban látott.
Remek szurkolás mellett az év első hazai bajnokiján így nem sikerült otthontartanunk a három pontot, ám elmondhatjuk, egy jó színvonalú mérkőzésen, végig fölényben futballoztunk, s a látottak alapján, kicsit igazságtalanul egy ponttal gazdagodtunk. Tegyük hozzá egy, az utolsó percekig roppant jól védekező pécsi csapat ellen.

MTK-PMFC 0:0